TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
A község határában régészeti leletek bizonyítják, hogy a falu már a bronzkorban és a honfoglalás korában is létezett. A ma is ismert Novaj néven csak 1773-ban lehet róla hallani. Eredetileg a falu az Egri Püspökség birtokához tartozott. A falu első temploma vélhetően 1288-ban épült, s melyet a török pusztítás után újraépítettek. 1756-ban új sekrestyét és oratóriumot építettek hozzá. 1944-ben a németek a templomot felrobbantották 1947-ben építették újra, ez látható ma is. A templom mellett található. az I. világháborús emlékmű. A plébániaház már 1332-ben fennállott, a mai épület a XIX. század derekáról való. A török emlék a falu déli felében található.
Már a 17. században létezett nevezetes kőfejtője. A nem mindennapi minőségű vöröses-barna, kitűnően faragható, kemény andezit tufát már a törökök is felhasználták. Ebből a kőből épült 1664 előtt az Egri Minaret.
LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK
PROGRAM LEHETŐSÉGEK
A helyi népi hagyományokat a Novaji Asszonykórus ápolja, melynek megalakulását a palóckutatás segítette 1971-ben. A kórus népviselete a századforduló viseletét őrzi, sajnos már csak az idősebb kórustagok viselik ünnepnapokon.
A novaji zöldszíves csoport 1990-ben kezdte meg működését az általános iskola keretein belül. Nemsokára gyerekek mellett már szülők, nagyszülők is csatlakoztak. Angliában nemzetközi környezetvédelmi konferencián képviselték Magyarországot. Túráznak, fákat ültetnek, szemetet szednek, vízvizsgálatokat folytatnak, nyáron táboroznak, versenyeken, pályázatokon sikeresen szerepelnek, őrzik a néphagyományokat, feltérképezik a védett növények és állatok élőhelyeit. A Zöld Szív történetében először Novaj nyerte el 1999-ben a Zöldszíves falu kitüntetést.
Jellegzetesek a falutól északra eső völgyben a riolittufába vágott borospincék.
Kiemelten szépek, a falu régi építésű házai, melynek egyik legszebbikét az Apponyi út 1.sz. alatt láthatjuk.